Húsvéthétfőre végre az időjárás is a tavasziasabb arcát mutatta, így irány a természet. A Bánki-tóra esett a választásom.Tömegközlekedéssel Újpest-városkaputól rétsági átszállással juthatunk el a Bánki-tóhoz. Nógrád vármegyei tengerszemként is említik az egyik útbaigazító táblán. A tó partjához érve egy húsvéti díszbe öltöztetett fával találkoztam először, körülötte négy, -fahasábokból készült-, különböző színű nyuszival. Szép, színes és ötletes volt, fotó is készült róla. A tavat körbesétálva (ami kb. 1 km) a környéket bemutató különböző tájékoztató táblákat találunk. A környék jellegzetes ételeiről, népviseletéről, élővilágáról, valamint a tó halfajtáiról is kapunk információt. A tó, talán mondhatjuk úgy is, hogy "többfunkciós", hiszen horgászhely, egy része főszezonban strandként üzemel, víziszínpad is található és -nem utolsósorban- kellemes, pihentető sétára is alkalmas.

Ezen a borongós, kissé hűvös, nem éppen áprilist idéző napon a Hármashatár-hegyet választottam úticélul. A 65-ös busz Fenyőgyöngye megállójától indultam a kék (Országos Kéktúra) jelzésen. Az út első szakasza egy kisebb emelkedővel indul, majd utána egy lankásabb rész következik. A túraútvonal második része már néhány erősebb emelkedővel tarkított. A természet még csak ébredezik, a mai túrámon leginkább odvas keltikét találtam. A túraútvonal legutolsó szakasza leginkább egy ösvényhez hasonlítható, majd utána "kitárul a világ" előttünk. A Guckler Károly-kilátóponthoz közeledve találjuk az Országos Kéktúra ezen állomásának bélyegzőjét. A kilátóból remekül látszanak a város főbb pontjai, de a kilátó közelében található rétről is szép panoráma tárul elénk.

Mai kirándulásomhoz a Budai- hegység talán az egyik legszebb kilátással rendelkező csúcsát, a Nagy-Szénást választottam. Nagykovácsi, Községháza buszmegállótól indultam. Az Antónia utcán elindulva, végig a piros jelzést követve jutottam el az erdő széléig. Az út kezdeti szakasza egy kicsit erősebb emelkedő volt, utána kellemesen lankás útszakasz következett. Az út egy nagyon hangulatos, tavaszi virágokkal tarkított réten vezetett keresztül. Majd újabb rövid emelkedő után megérkeztem a Nagy-Szénásra. Tavaszi virágok sokasága és gyönyörű kilátás fogadott. Érdemes volt egy pillantást vetni a sok érdekes formájú gomolyfelhőre is. A hegytetőn körbesétálva a környező hegyek látványában gyönyörködhetünk. Visszafelé ugyanazt az utat választottam amin jöttem, de számtalan lehetőség van, például az Országos Kéktúra útvonala is.

Március 29- én, egy kissé szeles délelőttön indultam el, hogy felfedezzem a Margitsziget koratavaszi arcát. Egészen a Japánkertig sétáltam, ahol már látni lehetett, hogy lassan ébredezik téli álmából a növény- és állatvilág. A pirosló hunyor már virágzott és néhány díszfa virága is bontogatta már a szirmait. Egy bátor teknős is kijött már és láthatóan élvezte a koratavaszi napsütést. Március 15- én kinyitott a Margitszigeti Kisállatkert. A friss tavaszi fű láthatóan nagyon ízlett a nyusziknak. Lehet, hogy nem véletlenül hívták régen a Margitszigetet a Nyulak-szigetének. Az itt telelő gólyáknál pedig lehet, hogy már elkezdődött a költési időszak.

És következzenek a fotók: